मराठ्यांचे ओबीसीकरण करू नये !

16-09-2023 7 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Marathas_should_not_be_OBC_ized.webp" alt="Marathas should not be OBC ized" title="Marathas should not be OBC ized">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; मराठ्यांचे ओबीसीकरण करू नये व त्यांना ओबीसीच्या हक्काचे आरक्षण न देता वेगळा आरक्षण द्यावे.तसेच महाराष्ट्र मध्ये 72 वसतिगृह सुरू करावे.&nbsp; अशी मागणी भारतीय ओबीसी शोषित संघटन व ओबीसी जनमोर्चा, मौदा, जि. नागपूरच्या वतीने निवेदनाद्वारे करण्यात आली.यासंदर्भात&nbsp; मुख्यमंत्री, महाराष्ट्र राज्य व उपमुख्यमंत्री,</p>...

माळ्यांनो! माळी माळी करू नका, ओबीसी व्हा! (उत्तरार्ध)

28-08-2023 8 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Mali_become_an_OBC.webp" alt="Mali become an OBC" title="Mali become an OBC">लेखक - प्रा. श्रावण देवरे, &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; माळी राजकीय मिशन या नावाने संघटनेचा एक व्हाट्सप गृप आहे. या गृपवरील अनेक कमेंट्समध्ये एक कॉमन मुद्दा तुम्हाला वारंवार वाचायला मिळेल! तो मुद्दा असा आहे की- &lsquo;माळी समाज महाराष्ट्रात संख्येने दोन नंबर आहे, आणी तरीही माळी समाजाला राजकारणात, सत्तेत स्थान नाही, संख्येच्या प्रमाणात</p>...

माळ्यांनो! माळी माळी करू नका, ओबीसी व्हा ! (पुर्वार्ध)

28-08-2023 8 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Mali_become_an_OBC.webp" alt="Mali become an OBC" title="Mali become an OBC">लेखक - प्रा. श्रावण देवरे &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; माळी राजकीय मिशन या नावाने संघटन निर्माण झाले असून त्यांनी 2024 साली 4 खासदार व 40 आमदार माळी जातीतून निवडून आणण्याचे उद्दिष्ट डोळ्यासमोर ठेवलेले आहे. सर्वप्रथम एक खुलासा करतो की, माझा जात संघटनेला अजिबात विरोध नाही, कारण जात स्वतःच्या अंतर्गत नातेवाइकांची एक संघटनाच असते.</p>...

गौरव आणि कृतज्ञतः ही : सत्यपालची सत्यवाणी

25-08-2023 7 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Satyapal_Maharaj_Sapt_Khanjari_Wadak.webp" alt="Satyapal Maharaj Sapt Khanjari Wadak" title="Satyapal Maharaj Sapt Khanjari Wadak">- अनुज&nbsp; हुलके &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; सत्यपाल महाराज सप्त खंजिरीवाले महाराष्ट्रात माहित नाही असे गाव-खेडे सापडणार नाही. तुकडोजी महाराजांची खंजिरी सत्यपाल महाराजांनी महाराष्ट्रात आणि महाराष्ट्राबाहेरही कीर्तनाच्या माध्यमातून जनामनात पोहोचवली. एकाच वेळी सात खंजऱ्या वाजविणारे तरुण सत्यपाल महाराज या करामतीने महाराष्ट्रात</p>...

समाजभूषण दादासाहेब कोठेकर (वेणी कोठा)

22-08-2023 6 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Samajbhushan_Dadasaheb_Kothekar.webp" alt="Samajbhushan Dadasaheb Kothekar" title="Samajbhushan Dadasaheb Kothekar">सतीश जामोदकर, हिवरा बु. मानोरा, वाशिम &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; यवतमाळ जिल्ह्यातील आताच्या कळंब तालुक्यातील गाव वेणी कोठ होय. या गाव- भातील सात्वीक शेतकरी असलेल्या नागोजी कोठेवर यांच्या पोटी २८ फेब्रुवारी १८७३ ला गोपाळराव कोठेकर यांचा जन्म झाला. पुढे त्यांना समाजभूषण दादासाहेब कोठेकर वकील म्हणून ओळखले जायचे. वयाच्या</p>...

सत्यशोधकी साहित्यातील स्त्री प्रतिमा (भाग 2)

21-08-2023 8 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Images_of_women_in_satyashodak_literature.webp" alt="Images of women in satyashodak literature" title="Images of women in satyashodak literature">सतीश जामोदकर, हिवरा बु. मानोरा, वाशिम &nbsp;&nbsp;&nbsp; महात्मा फुले नंतर सत्यशोधकी साहित्याचा जोरकस एकप्रभाव निर्माण झाला. स्त्री शिक्षणाचा पुरस्कार सुरु झाला. याच काळात सावित्रीआई फुलेंनी सत्यशोधकी साहित्याची निर्मिती केली. सावित्रीआईंनी इतिहास काळातील दाखले देत, महादेव हा आपल्या पत्नीला म्हणजे पार्वतीला</p>...

सत्यशोधकी साहित्यातील स्त्री प्रतिमा (भाग 1)

21-08-2023 9 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Images_of_women_in_satyashodak_literature.webp" alt="Images of women in satyashodak literature" title="Images of women in satyashodak literature">सतीश जामोदकर - हिवरा बु. मानोरा, वाशिम &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; आपल्या प्राचीन भारतामध्ये जैन, बौद्ध, शाल, लोकायत व शैव या परंपरा होत्या. त्यांनी वर्णजती व्यवस्थेला नकार दिला आणि स्त्री-पुरुष समानतेला महत्व दिले. एका अर्थाने ही सत्यशोधकी साहित्याची पूर्व पीठिका होती असे म्हणता येते. &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; आधुनिक काळात महाराष्ट्रात</p>...

पीएच.डी. संशोधकांना &#39;महाज्योती&#39; तर्फे अधिछात्रवृत्ती

21-08-2023 7 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/PhD_Additional_Scholarships_for_Researchers_by_Mahajyoti.webp" alt="PhD Additional Scholarships for Researchers by Mahajyoti" title="PhD Additional Scholarships for Researchers by Mahajyoti">&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; पुणे : महात्मा ज्योतिबा फुले संशोधन व प्रशिक्षण संस्था, नागपूर (महाज्योती) यांच्यामार्फत इतर मागास वर्ग, विमुक्त जाती, भटक्या जमाती व विशेष मागास प्रवर्गातील विद्यार्थ्यांना पीएच.डी. अभ्यासक्रमासाठी २०२१ मध्ये निवड झालेल्या ६४८ विद्यार्थ्यांना आणि २०२२ मध्ये निवडलेल्या एक हजार २३६ विद्यार्थ्यांना</p>...

पन्नास टक्क्यांची अट काढली तरच आरक्षण शक्य

21-08-2023 7 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Maratha_Aarakshan_versus_fadnavis_Sarkar_-_Ashok_Chavan.webp" alt="Maratha Aarakshan versus fadnavis Sarkar - Ashok Chavan" title="Maratha Aarakshan versus fadnavis Sarkar - Ashok Chavan">अशोक चव्हाण : मराठा समाजाची दिशाभूल करू नये &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; कोल्हापूर&nbsp; :&nbsp; &quot;मराठा आरक्षणासाठी कोल्हापूर किंवा मुंबईत दहा बैठका घेतल्या तरीही त्याचा काहीही होणार उपयोग नाही. केंद्र सरकार आरक्षणामध्ये असणारी ५० टक्क्यांची अट शिथिल करत नाही, तोपर्यंत मराठा आरक्षण मिळणार नाही. त्यासाठी दिल्लीतच बैठक घेणे आवश्यक</p>...

ओबीसींचे तुकडे करणारा रोहिणी आयोग

21-08-2023 7 वाचने

<p style="text-align: justify;"> <img class="img_index" src="https://phuleshahuambedkars.com/old_image/thumb/Rohini_Commission_that_divided_OBC.webp" alt="Rohini Commission that divided OBC" title="Rohini Commission that divided OBC">सचिन राजूरकर - &nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; मंडल आयोगाच्या शिफारशीनुसार १९९० मध्ये केंद्रीय सेवा व शिक्षणातील प्रवेशांमध्ये इतर मागासवर्गीयांना (ओबीसी) ५२ टक्के आरक्षण लागू करण्यात आले. परंतु काही उच्चश्रूंनी याविरुद्ध सुप्रीम कोर्टात याचिका टाकली. त्यात इंद्रा सहानी वर्सेस भारत सरकारच्या १९९२ ला लागलेल्या निकालात २७</p>...